Az MNB 6,5 százalékon tartja az alapkamatot, a kamatcsökkentésre ugyanis nincs lehetősége. A legnagyobb kérdés, hogy friss előrejelzésében mekkora gazdasági növekedést és inflációt jósol a jegybank.
Áprilisban még lassul a pénzromlás, utána az infláció várhatóan 4 százalék körül fog ingadozni. A vámháborús környezetben sok a bizonytalanság, jósolni is nehéz, marad a jegybanki szigor, beleértve a 6,5 százalékos alapkamatot.
Az amerikai elnök szerint a Fednek kamatot kellene csökkentenie, így támogatva a vámháború miatt várhatóan gyengébb gazdasági növekedést. A Fed elleni támadások azonban pánikreakciókat válthatnak ki a piacokon.
Kurali Zoltán lesz a Magyar Nemzeti Bank új alelnöke, miután jelöltségét támogatta a parlament Gazdasági Bizottsága. A korábban bankvezetőként, majd az Államadósság Kezelő Központ vezetőjeként dolgozó pénzpiaci szakember osztja az új jegybanki vezetés álláspontját, miszerint az elsődleges feladat az infláció letörése, ennek a legfontosabb eszköze a kamatpolitika.
A magas inflációjú években az eurózónán kívüli jegybanki politikának nem voltak előnyei, csak hátrányai – véli Mohácsi Piroska közgazdász. Az áremelkedéshez a jegybankok mennyiségi lazítása is hozzájárult.
Nem pusztán egyhavi megugrásról van szó, éves átlagban 5 százalék fölé várható az infláció. Az eddig vártnál magasabb infláció mellett valószínűtlen, hogy a jegybank idén még tud kamatot csökkenteni, de akár kamatemelés is benne lehet a pakliban.
A pénzügyminiszter átállása a monetáris világba felveti annak lehetőségét, hogy Magyarországon is az euró legyen a fizetőeszköz. Sok politikai és gazdasági szereplő támogatja ezt, előreszaladni azonban nem érdemes: a leendő jegybankelnök nem kötelezte el magát egyértelműen, és a múltból kiindulva az se garantálható, hogy adott lenne a kormányzati szándék.
Az elrontott (gazdaság)politikának köszönhetően ma két éve az ország árfolyamválság küszöbén állt, a forint október 13-án ért el eddigi mélypontját. A jegybank egy drasztikus, 5 százalékos kamatemeléssel rántotta vissza a szakadék széléről. A monetáris politika egy évig volt válságüzemmódban, de sikerült elérni a pénzpiaci stabilitást. Majd újabb egy évig – mostanáig – tartott az alapkamat lefaragása és az árstabilitás körülbelüli elérése.
Mind a dollárral, mind az euróval szemben gyengült a magyar deviza, miután a jegybank – ugyan nem teljesen váratlanul, mégis – folytatta kamatcsökkentési ciklusát.
Bár úgy volt, hogy – egy darabig legalábbis – nem lesz több kamatcsökkentés, a Monetáris Tanács mégis vágott, 6,75 százalékra. Igaz, várható volt, az elmúlt hetekben sok körülmény jobban alakult a vártnál.
